ünneplés

Hungarian

Etymology

ünnepel (to celebrate) + -és (noun-forming suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈynːɛpleːʃ]
  • Hyphenation: ün‧nep‧lés
  • Rhymes: -eːʃ

Noun

ünneplés

  1. verbal noun of ünnepel: celebrating
  2. celebration (the observance of a holiday or feast day; a meeting for a festive occasion)
  3. ovation (a ceremony for the recognition of some achievement; prolonged enthusiastic applause)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative ünneplés ünneplések
accusative ünneplést ünnepléseket
dative ünneplésnek ünnepléseknek
instrumental ünnepléssel ünneplésekkel
causal-final ünneplésért ünneplésekért
translative ünnepléssé ünneplésekké
terminative ünneplésig ünneplésekig
essive-formal ünneplésként ünneplésekként
essive-modal
inessive ünneplésben ünneplésekben
superessive ünneplésen ünnepléseken
adessive ünneplésnél ünnepléseknél
illative ünneplésbe ünneplésekbe
sublative ünneplésre ünneplésekre
allative ünnepléshez ünneplésekhez
elative ünneplésből ünneplésekből
delative ünneplésről ünneplésekről
ablative ünnepléstől ünneplésektől
non-attributive
possessive - singular
ünneplésé ünnepléseké
non-attributive
possessive - plural
ünnepléséi ünneplésekéi
Possessive forms of ünneplés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. ünneplésem ünnepléseim
2nd person sing. ünneplésed ünnepléseid
3rd person sing. ünneplése ünneplései
1st person plural ünneplésünk ünnepléseink
2nd person plural ünneplésetek ünnepléseitek
3rd person plural ünneplésük ünnepléseik

Derived terms

  • ünneplési

Further reading

  • ünneplés in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.