képzettség

Hungarian

Etymology

képzett + -ség (noun-forming suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈkeːbzɛt͡ʃːeːɡ]
  • Hyphenation: kép‧zett‧ség

Noun

képzettség (plural képzettségek)

  1. education, qualification

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative képzettség képzettségek
accusative képzettséget képzettségeket
dative képzettségnek képzettségeknek
instrumental képzettséggel képzettségekkel
causal-final képzettségért képzettségekért
translative képzettséggé képzettségekké
terminative képzettségig képzettségekig
essive-formal képzettségként képzettségekként
essive-modal képzettségül
inessive képzettségben képzettségekben
superessive képzettségen képzettségeken
adessive képzettségnél képzettségeknél
illative képzettségbe képzettségekbe
sublative képzettségre képzettségekre
allative képzettséghez képzettségekhez
elative képzettségből képzettségekből
delative képzettségről képzettségekről
ablative képzettségtől képzettségektől
non-attributive
possessive - singular
képzettségé képzettségeké
non-attributive
possessive - plural
képzettségéi képzettségekéi
Possessive forms of képzettség
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. képzettségem képzettségeim
2nd person sing. képzettséged képzettségeid
3rd person sing. képzettsége képzettségei
1st person plural képzettségünk képzettségeink
2nd person plural képzettségetek képzettségeitek
3rd person plural képzettségük képzettségeik

Further reading

  • képzettség in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.