kötőfék

Hungarian

Etymology

kötő + fék

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈkøtøːfeːk]
  • Hyphenation: kö‧tő‧fék
  • Rhymes: -eːk

Noun

kötőfék (plural kötőfékek)

  1. halter (a bitless headpiece of rope or straps, placed on the head of animals such as cattle or horses to lead or tie them)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative kötőfék kötőfékek
accusative kötőféket kötőfékeket
dative kötőféknek kötőfékeknek
instrumental kötőfékkel kötőfékekkel
causal-final kötőfékért kötőfékekért
translative kötőfékké kötőfékekké
terminative kötőfékig kötőfékekig
essive-formal kötőfékként kötőfékekként
essive-modal
inessive kötőfékben kötőfékekben
superessive kötőféken kötőfékeken
adessive kötőféknél kötőfékeknél
illative kötőfékbe kötőfékekbe
sublative kötőfékre kötőfékekre
allative kötőfékhez kötőfékekhez
elative kötőfékből kötőfékekből
delative kötőfékről kötőfékekről
ablative kötőféktől kötőfékektől
non-attributive
possessive - singular
kötőféké kötőfékeké
non-attributive
possessive - plural
kötőfékéi kötőfékekéi
Possessive forms of kötőfék
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kötőfékem kötőfékeim, kötőfékjeim
2nd person sing. kötőféked kötőfékeid, kötőfékjeid
3rd person sing. kötőféke, kötőfékje kötőfékei, kötőfékjei
1st person plural kötőfékünk kötőfékeink, kötőfékjeink
2nd person plural kötőféketek kötőfékeitek, kötőfékjeitek
3rd person plural kötőfékük, kötőfékjük kötőfékeik, kötőfékjeik

Further reading

  • kötőfék in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.