lelketlen

Hungarian

Etymology

From the lelk- stem of lélek (soul) + -etlen (-less, without, adjective-forming suffix).

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈlɛlkɛtlɛn]
  • Hyphenation: lel‧ket‧len

Adjective

lelketlen (comparative lelketlenebb, superlative leglelketlenebb)

  1. heartless, soulless
    Synonyms: szívtelen, gonosz, kegyetlen

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative lelketlen lelketlenek
accusative lelketlent lelketleneket
dative lelketlennek lelketleneknek
instrumental lelketlennel lelketlenekkel
causal-final lelketlenért lelketlenekért
translative lelketlenné lelketlenekké
terminative lelketlenig lelketlenekig
essive-formal lelketlenként lelketlenekként
essive-modal lelketlenül
inessive lelketlenben lelketlenekben
superessive lelketlenen lelketleneken
adessive lelketlennél lelketleneknél
illative lelketlenbe lelketlenekbe
sublative lelketlenre lelketlenekre
allative lelketlenhez lelketlenekhez
elative lelketlenből lelketlenekből
delative lelketlenről lelketlenekről
ablative lelketlentől lelketlenektől
non-attributive
possessive - singular
lelketlené lelketleneké
non-attributive
possessive - plural
lelketlenéi lelketlenekéi

Derived terms

  • lelketlenít
  • lelketlenség

Further reading

  • lelketlen in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.