méltatlan
Hungarian
Pronunciation
- IPA(key): [ˈmeːltɒtlɒn]
- Hyphenation: mél‧tat‧lan
- Rhymes: -ɒn
Adjective
méltatlan (comparative méltatlanabb, superlative legméltatlanabb)
- unworthy, undeserving
- Antonym: méltó
- (rare) unmerited, undeserved
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | méltatlan | méltatlanok |
| accusative | méltatlant | méltatlanokat |
| dative | méltatlannak | méltatlanoknak |
| instrumental | méltatlannal | méltatlanokkal |
| causal-final | méltatlanért | méltatlanokért |
| translative | méltatlanná | méltatlanokká |
| terminative | méltatlanig | méltatlanokig |
| essive-formal | méltatlanként | méltatlanokként |
| essive-modal | méltatlanul | — |
| inessive | méltatlanban | méltatlanokban |
| superessive | méltatlanon | méltatlanokon |
| adessive | méltatlannál | méltatlanoknál |
| illative | méltatlanba | méltatlanokba |
| sublative | méltatlanra | méltatlanokra |
| allative | méltatlanhoz | méltatlanokhoz |
| elative | méltatlanból | méltatlanokból |
| delative | méltatlanról | méltatlanokról |
| ablative | méltatlantól | méltatlanoktól |
| non-attributive possessive - singular |
méltatlané | méltatlanoké |
| non-attributive possessive - plural |
méltatlanéi | méltatlanokéi |
Derived terms
- méltatlankodik
- méltatlanság
- méltatlanul
Further reading
- méltatlan in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.