múltja

Hungarian

Etymology

múlt + -ja (possessive suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈmuːlcɒ]
  • Hyphenation: múlt‧ja

Noun

múltja

  1. third-person singular single-possession possessive of múlt

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative múltja
accusative múltját
dative múltjának
instrumental múltjával
causal-final múltjáért
translative múltjává
terminative múltjáig
essive-formal múltjaként
essive-modal múltjául
inessive múltjában
superessive múltján
adessive múltjánál
illative múltjába
sublative múltjára
allative múltjához
elative múltjából
delative múltjáról
ablative múltjától
non-attributive
possessive - singular
múltjáé
non-attributive
possessive - plural
múltjáéi
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.