megváltás
Hungarian
Etymology
megvált + -ás
Pronunciation
- IPA(key): [ˈmɛɡvaːltaːʃ]
- Hyphenation: meg‧vál‧tás
Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | megváltás | megváltások |
accusative | megváltást | megváltásokat |
dative | megváltásnak | megváltásoknak |
instrumental | megváltással | megváltásokkal |
causal-final | megváltásért | megváltásokért |
translative | megváltássá | megváltásokká |
terminative | megváltásig | megváltásokig |
essive-formal | megváltásként | megváltásokként |
essive-modal | — | — |
inessive | megváltásban | megváltásokban |
superessive | megváltáson | megváltásokon |
adessive | megváltásnál | megváltásoknál |
illative | megváltásba | megváltásokba |
sublative | megváltásra | megváltásokra |
allative | megváltáshoz | megváltásokhoz |
elative | megváltásból | megváltásokból |
delative | megváltásról | megváltásokról |
ablative | megváltástól | megváltásoktól |
non-attributive possessive - singular |
megváltásé | megváltásoké |
non-attributive possessive - plural |
megváltáséi | megváltásokéi |
Possessive forms of megváltás | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | megváltásom | megváltásaim |
2nd person sing. | megváltásod | megváltásaid |
3rd person sing. | megváltása | megváltásai |
1st person plural | megváltásunk | megváltásaink |
2nd person plural | megváltásotok | megváltásaitok |
3rd person plural | megváltásuk | megváltásaik |
Further reading
- megváltás in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.