preferál

Hungarian

Etymology

From Latin praeferre.[1] With the verb-forming suffix -ál.

Pronunciation

IPA^(key): [ˈprɛfɛraːl]
Audio (file)
Hyphenation: pre‧fe‧rál
Rhymes: -aːl

Verb

preferál

(transitive, colloquial) to prefer
Synonyms: (formal) előnyben részesít, (informal; with a physical object) (inkább) ……-t kér/szeretne, (with an activity or occurrence as its object) jobban szeretne, (adverb; “preferably”) szívesebben

Conjugation

conjugation of preferál

Other forms	Verbal noun		Present part.	Past part.	Future part.	Adverbial participle		Causative
Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indicative mood	Present	Indef.	preferálok	preferálsz	preferál	preferálunk	preferáltok	preferálnak
		Def.	preferálom	preferálod	preferálja	preferáljuk	preferáljátok	preferálják
		2nd-p. o.	preferállak	―
	Past	Indef.	preferáltam	preferáltál	preferált	preferáltunk	preferáltatok	preferáltak
		Def.	preferáltam	preferáltad	preferálta	preferáltuk	preferáltátok	preferálták
		2nd-p. o.	preferáltalak	―
	Future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. preferálni fog.
	Archaic Preterit	Indef.	preferálék	preferálál	preferála	preferálánk	preferálátok	preferálának
		Def.	preferálám	preferálád	preferálá	preferálánk	preferálátok	preferálák
		2nd-p. o.	preferálálak	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. preferál vala, preferált vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	preferálandok	preferálandasz	preferáland	preferálandunk	preferálandotok	preferálandanak
		Def.	preferálandom	preferálandod	preferálandja	preferálandjuk	preferálandjátok	preferálandják
		2nd-p. o.	preferálandalak	―
Conditional mood	Present	Indef.	preferálnék	preferálnál	preferálna	preferálnánk	preferálnátok	preferálnának
		Def.	preferálnám	preferálnád	preferálná	preferálnánk (or preferálnók)	preferálnátok	preferálnák
		2nd-p. o.	preferálnálak	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. preferált volna
Subjunctive mood	Present	Indef.	preferáljak	preferálj or preferáljál	preferáljon	preferáljunk	preferáljatok	preferáljanak
		Def.	preferáljam	preferáld or preferáljad	preferálja	preferáljuk	preferáljátok	preferálják
		2nd-p. o.	preferáljalak	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. preferált légyen
Infinitive	preferálni		preferálnom	preferálnod	preferálnia	preferálnunk	preferálnotok	preferálniuk
Other forms	preferálás		preferáló	preferált	preferálandó	preferálva (preferálván)
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular (and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).

potential conjugation of preferál

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indicative mood	Present	Indef.	preferálhatok	preferálhatsz	preferálhat	preferálhatunk	preferálhattok	preferálhatnak
		Def.	preferálhatom	preferálhatod	preferálhatja	preferálhatjuk	preferálhatjátok	preferálhatják
		2nd-p. o.	preferálhatlak	―
	Past	Indef.	preferálhattam	preferálhattál	preferálhatott	preferálhattunk	preferálhattatok	preferálhattak
		Def.	preferálhattam	preferálhattad	preferálhatta	preferálhattuk	preferálhattátok	preferálhatták
		2nd-p. o.	preferálhattalak	―
	Archaic Preterit	Indef.	preferálhaték	preferálhatál	preferálhata	preferálhatánk	preferálhatátok	preferálhatának
		Def.	preferálhatám	preferálhatád	preferálhatá	preferálhatánk	preferálhatátok	preferálhaták
		2nd-p. o.	preferálhatálak	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. preferálhat vala, preferálhatott vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	preferálhatandok or preferálandhatok	preferálhatandasz or preferálandhatsz	preferálhatand or preferálandhat	preferálhatandunk or preferálandhatunk	preferálhatandotok or preferálandhattok	preferálhatandanak or preferálandhatnak
		Def.	preferálhatandom or preferálandhatom	preferálhatandod or preferálandhatod	preferálhatandja or preferálandhatja	preferálhatandjuk or preferálandhatjuk	preferálhatandjátok or preferálandhatjátok	preferálhatandják or preferálandhatják
		2nd-p. o.	preferálhatandalak or preferálandhatlak	―
Conditional mood	Present	Indef.	preferálhatnék	preferálhatnál	preferálhatna	preferálhatnánk	preferálhatnátok	preferálhatnának
		Def.	preferálhatnám	preferálhatnád	preferálhatná	preferálhatnánk (or preferálhatnók)	preferálhatnátok	preferálhatnák
		2nd-p. o.	preferálhatnálak	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. preferálhatott volna
Subjunctive mood	Present	Indef.	preferálhassak	preferálhass or preferálhassál	preferálhasson	preferálhassunk	preferálhassatok	preferálhassanak
		Def.	preferálhassam	preferálhasd or preferálhassad	preferálhassa	preferálhassuk	preferálhassátok	preferálhassák
		2nd-p. o.	preferálhassalak	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. preferálhatott légyen
Inf.	(preferálhatni)		(preferálhatnom)	(preferálhatnod)	(preferálhatnia)	(preferálhatnunk)	(preferálhatnotok)	(preferálhatniuk)
Positive adjective			preferálható	Neg. adj.	preferálhatatlan	Adv. part.	(preferálhatva / preferálhatván)

Related terms

preferencia

References

Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.

[1] Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN