rosszkedvű

Hungarian

Etymology

From rossz (bad) + kedvű (of mood), from kedv (mood) + (adjective-forming suffix).[1]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈroskɛdvyː]
  • Hyphenation: rossz‧ked‧vű
  • Rhymes: -vyː

Adjective

rosszkedvű (comparative rosszkedvűbb or rosszabb kedvű, superlative legrosszkedvűbb or legrosszabb kedvű)

  1. (figuratively) morose, gruff, sullen, grouchy (unfriendly and bad-tempered)
    Synonyms: harapós, komor, barátságtalan, mogorva, morcos, haragos, zord, bal lábbal kel fel

Declension

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative rosszkedvű rosszkedvűek
accusative rosszkedvűt rosszkedvűeket
dative rosszkedvűnek rosszkedvűeknek
instrumental rosszkedvűvel rosszkedvűekkel
causal-final rosszkedvűért rosszkedvűekért
translative rosszkedvűvé rosszkedvűekké
terminative rosszkedvűig rosszkedvűekig
essive-formal rosszkedvűként rosszkedvűekként
essive-modal
inessive rosszkedvűben rosszkedvűekben
superessive rosszkedvűn rosszkedvűeken
adessive rosszkedvűnél rosszkedvűeknél
illative rosszkedvűbe rosszkedvűekbe
sublative rosszkedvűre rosszkedvűekre
allative rosszkedvűhöz rosszkedvűekhez
elative rosszkedvűből rosszkedvűekből
delative rosszkedvűről rosszkedvűekről
ablative rosszkedvűtől rosszkedvűektől
non-attributive
possessive - singular
rosszkedvűé rosszkedvűeké
non-attributive
possessive - plural
rosszkedvűéi rosszkedvűekéi

Derived terms

  • rosszkedvűen
  • rosszkedvűség

References

  1. Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN

Further reading

  • rosszkedvű in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.