szólal

Hungarian

Etymology

szól +‎ -al

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈsoːlɒl]
  • Hyphenation: szó‧lal
  • Rhymes: -ɒl

Verb

szólal

  1. (intransitive) to speak, say

Usage notes

This form normally occurs when a verbal prefix is separated from the verb:

Conjugation
conjugation of szólal
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal


Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. szólalok szólalsz szólal szólalunk szólaltok szólalnak
Def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd-p. o. ―
Past Indef. szólaltam szólaltál szólalt szólaltunk szólaltatok szólaltak
Def. ―
2nd-p. o. ―
Future Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. szólalni fog.
Archaic
Preterit		 Indef. szólalék szólalál szólala szólalánk szólalátok szólalának
Def. ―
2nd-p. o. ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. szólal vala, szólalt vala/volt.
Archaic
Future		 Indef. szólalandok szólalandasz szólaland szólalandunk szólalandotok szólalandanak
Def. ―
2nd-p. o. ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. szólalnék szólalnál szólalna szólalnánk szólalnátok szólalnának
Def. ―
2nd-p. o. ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. szólalt volna
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. szólaljak szólalj or
szólaljál		 szólaljon szólaljunk szólaljatok szólaljanak
Def. ―
2nd-p. o. ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. szólalt légyen
Infinitive szólalni szólalnom szólalnod szólalnia szólalnunk szólalnotok szólalniuk
Other
forms		 Verbal noun Present part. Past part. Future part. Adverbial participle Causative
szólalás szólaló szólalt ― szólalva (szólalván) szólaltat
potential conjugation of szólal
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. szólalhatok szólalhatsz szólalhat szólalhatunk szólalhattok szólalhatnak
Def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd-p. o. ―
Past Indef. szólalhattam szólalhattál szólalhatott szólalhattunk szólalhattatok szólalhattak
Def. ―
2nd-p. o. ―
Archaic
Preterit		 Indef. szólalhaték szólalhatál szólalhata szólalhatánk szólalhatátok szólalhatának
Def. ―
2nd-p. o. ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. szólalhat vala, szólalhatott vala/volt.
Archaic
Future		 Indef. szólalhatandok
or szólalandhatok 		szólalhatandasz
or szólalandhatsz		 szólalhatand
or szólalandhat		 szólalhatandunk
or szólalandhatunk		 szólalhatandotok
or szólalandhattok		 szólalhatandanak
or szólalandhatnak
Def. ―
2nd-p. o. ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. szólalhatnék szólalhatnál szólalhatna szólalhatnánk szólalhatnátok szólalhatnának
Def. ―
2nd-p. o. ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. szólalhatott volna
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. szólalhassak szólalhass or
szólalhassál		 szólalhasson szólalhassunk szólalhassatok szólalhassanak
Def. ―
2nd-p. o. ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. szólalhatott légyen
Inf. (szólalhatni) (szólalhatnom) (szólalhatnod) (szólalhatnia) (szólalhatnunk) (szólalhatnotok) (szólalhatniuk)
Positive adjective ― Neg. adj. ― Adv. part. (szólalhatva / szólalhatván)

Derived terms

(With verbal prefixes):

Further reading
  • szólal in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.