szükségünk

Hungarian

Etymology

szükség + -ünk (possessive suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈsykʃeːɡyŋk]
  • Hyphenation: szük‧sé‧günk

Noun

szükségünk

  1. first-person plural single-possession possessive of szükség

Declension

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative szükségünk
accusative szükségünket
dative szükségünknek
instrumental szükségünkkel
causal-final szükségünkért
translative szükségünkké
terminative szükségünkig
essive-formal szükségünkként
essive-modal szükségünkül
inessive szükségünkben
superessive szükségünkön
adessive szükségünknél
illative szükségünkbe
sublative szükségünkre
allative szükségünkhöz
elative szükségünkből
delative szükségünkről
ablative szükségünktől
non-attributive
possessive - singular
szükségünké
non-attributive
possessive - plural
szükségünkéi
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.