távolléte

Hungarian

Etymology

távollét + -e (possessive suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈtaːvolːeːtɛ]
  • Hyphenation: tá‧vol‧lé‧te

Noun

távolléte

  1. third-person singular single-possession possessive of távollét

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative távolléte
accusative távollétét
dative távollétének
instrumental távollétével
causal-final távollétéért
translative távollétévé
terminative távollétéig
essive-formal távolléteként
essive-modal távollétéül
inessive távollétében
superessive távollétén
adessive távolléténél
illative távollétébe
sublative távollétére
allative távollétéhez
elative távollétéből
delative távollétéről
ablative távollététől
non-attributive
possessive - singular
távollétéé
non-attributive
possessive - plural
távollétééi
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.