természetű

Hungarian

Etymology

természet + (adjective-forming suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈtɛrmeːsɛtyː]
  • Hyphenation: ter‧mé‧sze‧tű
  • Rhymes: -tyː

Adjective

természetű (not comparable)

  1. -natured, -tempered
    természetű embergood-natured man

Declension

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative természetű természetűek
accusative természetűt természetűeket
dative természetűnek természetűeknek
instrumental természetűvel természetűekkel
causal-final természetűért természetűekért
translative természetűvé természetűekké
terminative természetűig természetűekig
essive-formal természetűként természetűekként
essive-modal
inessive természetűben természetűekben
superessive természetűn természetűeken
adessive természetűnél természetűeknél
illative természetűbe természetűekbe
sublative természetűre természetűekre
allative természetűhöz természetűekhez
elative természetűből természetűekből
delative természetűről természetűekről
ablative természetűtől természetűektől
non-attributive
possessive - singular
természetűé természetűeké
non-attributive
possessive - plural
természetűéi természetűekéi

Further reading

  • természetű in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.